Az uniós források sikeres lehívásáért kötött megállapodást az MFB és az MFK

Együttműködési keretmegállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MFK) a központi uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök fejlesztéséért, illetve a minél nagyobb számú sikeres hazai pályázat eléréséért, a céltudatos, innovatív pályázói magatartás erősítéséért – közölte az MFB csütörtökön az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a keretmegállapodás értelmében az MFK beazonosítja a gazdasági potenciállal rendelkező fejlesztési projekteket, javaslatokat, majd részt vesz ezek átvilágításában és a pályázathoz szükséges feltételrendszerek kialakításában. Az MFB pedig vizsgálja, hogy a lehetséges beruházások megfelelnek-e a fejlesztési banki elvárásoknak, illetve ellátja a finanszírozási modell kialakításának felügyeletét, és közvetlenül is részt vesz az adott projekt finanszírozási feladatainak ellátásában.  Az MFB-MFK együttműködés szakértői szinten már folyik, a konkrét fejlesztések kiterjednek többek között az energetika, a közlekedés és az egészségügy területére. A projektek között egyaránt találhatók önkormányzati és vállalati kezdeményezések.

Kiss Antal, az MFK ügyvezetője szerint a két intézmény együttműködése a Magyarországra érkező uniós források mennyiségében is mérhető lesz. A potenciális pályázók közérthető és felhasználóbarát tájékoztatása, az elosztható források koordinálása, valamint a megfelelő projektekhez irányítása mind segítheti az uniós pénzek sikeres lehívását – fogalmazott a közlemény szerint. Az együttműködés az Európai Beruházási Terv szellemében, annak második pilléreként jött létre. A Juncker-terv néven ismert Európai Uniós beruházási terv célkitűzése, hogy megszűnjenek a beruházásokat gátló tényezők, közismertebbé váljanak a közösségi finanszírozású fejlesztések, illetve javuljon az új és a már rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználása. A terv konkrét elemei: három év alatt legalább 315 milliárd euró forrás beruházási célokra, a reálgazdaságba irányuló fejlesztések előtérbe helyezése, valamint beruházásbarát környezet megteremtése.

A 2015-ben alapított MFK professzionális magyar nyelvű forráskereső és tájékoztató rendszert működtet a vállalkozások számára, míg az MFB a 2014-2020-as ciklusban az európai uniós forrású, visszatérítendő pénzügyi eszközök közvetítését végzi. A bank által működtetett MFB Pontok hálózatában mintegy 540 milliárd forint összegű, európai uniós forrású hitel- és kombinált hitelprogram érhető el, emellett a következő hónapokban további 130 milliárd forint összegű forrás nyílik meg a pályázók számára.

Forrás: MTI

Hárommilliárd forintos pályázati felhívás a szabadidősport támogatására

Hárommilliárd forintos pályázati felhívást tett közzé a szabadidősport támogatására az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár az Emmi pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, a “Felnőtt lakosság prevenciós célú egészségfejlesztése a szabadidősport révén” elnevezésű pályázati felhívás célja, hogy olyan lakossági, szabadidősport események, egészségfejlesztő testmozgásprogramok jöjjenek létre – Magyarország azon területein, ahol ezek elérhetősége kevésbé biztosított -, melyek hozzájárulnak a napi mozgásmennyiség növeléséhez, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javításához, és amelyek során az egészséges életmódot népszerűsítő kommunikáció is meg tud jelenni. A sportállamtitkár kifejtette, a kormány szándéka szerint olyan projektek nyerhetnek támogatást, amelyek elősegítik az egészséges életvezetést fókuszba helyező társadalmi szemléletváltást, a szabadidősport életvitelszerű és hosszú távú gyakorlására ösztönöznek, fejlesztik az egészséges életvezetési kompetenciákat, illetve a mozgáson keresztül javítják a lakosság egészségi állapotát, valamint fokozzák a szabadidősport-szolgáltatások elérését a hátrányos helyzetű térségekben élők számára.

Szabó Tünde hangsúlyozta, a fizikai aktivitás az egészséges élet egyik legfontosabb alkotóeleme, amely jelentősen kihat az életminőségre is, a rendszeres mozgás jótékony élettani hatásai megkérdőjelezhetetlenek. Hozzátette, a magyar lakosság egészségi állapota jelenleg elmarad a Magyarország társadalmi-gazdasági fejlettsége alapján elvárható szinttől, s a leggyakoribb betegségek jelentős hányada mozgásban gazdag életmóddal, fizikailag aktív életvitellel megelőzhető, jelentősen csökkentve ezáltal az egészségügyi kiadásokat is. “A magyar kormány ezért minden olyan elképzelést, koncepciót támogat, amely minél több felnőtt és gyermek rendszeres sportolását, mozgását ösztönzi országszerte, ezzel a pályázattal pedig kimondottan a kevésbé fejlett régiókban. Hiszen tudjuk, minél többen sportolnak, annál egészségesebb a társadalmunk, annál nagyobb mértékben csökkenthetők egészségügyi kiadásaink és annál pozitívabbak versenyképességi- és foglalkoztatási mutatóink is” – hangsúlyozta az államtitkár.

Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, a pályázatnak nem célja, hogy bajnokokat és élsportolókat neveljen. “Büszkék vagyunk a magyar sportolók kiemelkedő teljesítményeire, eredményeire, ám fontos azokra is gondolnunk, akik a sportolási, testmozgási lehetőségekhez erősen korlátozott módon vagy egyáltalán nem férnek hozzá” – fejtette ki. – “Az aktív, egészségre tudatosan odafigyelő közösségek tovább erősítik Magyarország teljesítményét. A szabadidősporttal teljesebbé válhatnak a mindennapok és játékosan tehetünk az egészségünk megőrzéséért. “Schanda Tamás ismertette, a hárommilliárd forintos keretből az elnyerhető fejlesztési forrás minimum 150 millió, maximum 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás. Egy kevésbé fejlett régióra vonatkozó támogatási kérelmek esetén minimum 150 millió, maximum 250 millió forint, a kevésbé fejlett régiók mindegyikére vonatkozó támogatási kérelmek esetén pedig minimum 1 milliárd, maximum 1,2 milliárd forint. Így a támogatható pályázatok száma 3 és 19 közé esik, a projekt végrehajtásának időtartama 36 hónap.

Az államtitkár hozzátette, a támogatási kérelmek benyújtása május 2-án indul, az első szakaszban június 2-ig lehet benyújtani. Amennyiben marad rendelkezésre álló forrás, úgy egészen 2018. július 30-ig lesz lehetőség pályázat benyújtására.

Forrás: MTI

 

Meghirdették az Emmi-hez tartozó két operatív program teljes keretét

Meghirdették az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó két operatív program teljes rendelkezésre álló keretét – jelentette be Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár pénteken sajtótájékoztatón.

Schanda Tamás elmondta, a magyar kormánynak eltökélt szándéka, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban Magyarországra jutó fejlesztési forrásokat idén március 31-ig meghirdessék, mivel minden pályázati forrást szeretnének elérhetővé tenni a kedvezményezettek számára. “Ezt vállaltuk március 31-ig, hogy utána a megvalósításra kerülhessen a fő hangsúly, minél korábban ott lehessen a magyar embereknél, családoknál, vállalkozásoknál és közösségeknél a fejlesztési források lehető legnagyobb mértéke” – hangsúlyozta Schanda Tamás. – “A vállalásunknak eleget tettünk, a mai napig meghirdettük az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó két operatív program teljes rendelkezésre álló keretét. Ez az emberi erőforrás operatív program esetében 952 milliárd forintot jelent, ezt a keretet meghirdettük.” Kitért rá, a keret terhére kiírt pályázatok a www.palyazat.gov.hu portálon keresztül elérhetők.

“Szintén elvégeztük ezt a munkát a rászoruló személyeket támogató operatív program esetében is. Itt is elérhető már a teljes keret, azaz 34 milliárd forint. A kedvezményezettekkel a támogatási szerződéseket megkötöttük, ezek a projektek már a végrehajtási szakaszban vannak.” – fogalmazott. Leszögezte, ezzel a kormány felé tett vállalásokat, és a kormánynak a magyar emberek felé tett vállalásukat teljesítették. “A következő időszakban az a feladatunk, hogy a pályázatokat elbíráljuk és a lehető leghamarabb döntést tudjunk hozni, hogy a feladatokat a kedvezményezettek mielőbb elkezdhessék végrehajtani” – hangsúlyozta Schanda Tamás.

Forrás: MTI

Megjelent a munkahelyi bölcsődék létrehozását támogató pályázat

Megjelent a munkahelyi bölcsődék létrehozását támogató négymilliárd forintos pályázat, a kérelmeket március 20-tól lehet benyújtani – közölte az európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár hétfőn az MTI-vel.  Rákossy Balázs közleménye szerint a pályázó vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetési szervek 8 és 100 millió forint közötti összegre nyújthatnak be kérelmet. A vissza nem térítendő támogatást fordíthatják a munkahelyi bölcsőde helyének kialakítására, az ellátáshoz, gondozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, a személyi feltételek megteremtésére, képzésre, a projekt előkészítésével és menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységekre, továbbá a munkába visszatérő kisgyermekes szülők képzésére, kompetenciafejlesztésére is.

A munkahelyi bölcsődék hozzájárulnak a kisgyermekes nők foglalkoztatásának elősegítéséhez, valamint a munka és a magánélet összehangolásának megkönnyítéséhez – írta. A kérelmek benyújtására idén március 20-tól 2019. március 20-ig van lehetőség. Az államtitkár kitért arra: a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban a bölcsődei férőhelyek bővítése elsősorban a bölcsőde, a mini bölcsőde és a családi bölcsőde létrehozásához felhasználható programok keretében történik.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján 779 családi bölcsőde, 762 bölcsőde, 40 mini bölcsőde, 6 munkahelyi bölcsőde és 133 napközbeni gyermekfelügyelet szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.

Forrás: MTI

Uniós támogatással korszerűsítenek bükki barlangokat

Európai uniós támogatással harmincnyolc bükki barlangot korszerűsít a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP) a Bükk hegység Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei területén – közölte Rónai Kálmánné, a társaság igazgatója és Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő pénteken, a lillafüredi Szent István-barlangban tartott sajtótájékoztatón.

Elhangzott: a Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) teszi lehetővé a barlangok műszaki létesítményeinek korszerűsítését, a megrongált, műszakilag elavult, vagy a természet- és tájvédelmi szempontokat nem kielégítő barlanglezárások felújítását, átalakítását, a barlangokban található korrodált, balesetveszélyes, funkciójukat vesztett vas- és egyéb szerkezetek eltávolítását, a barlangok védelmét szolgáló szerkezetek korszerűsítését.

Harmincnyolc bükki barlang – huszonöt fokozottan védett, tizenegy megkülönböztetett jelentőségű és két védett – újul meg 2019 végéig.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a projektre 380 millió forintot fordít.

Forrás: MTI

 

Uniós támogatással kutatási projektet indít a Mahart

Új kutatási projektbe kezdett a Mahart PassNave Kft. és a WSW Proding Kft. alkotta konzorcium, amely közel 175 millió forint uniós és költségvetési támogatást kapott kenő- és adalékanyagok fejlesztésére a belföldi hajózás számára.

A WSW Proding Kft. közleménye szerint a mintegy 363 millió forint összköltségű projekt során új gyártási technológiát és többszintű laboratóriumi vizsgálati hátteret fejlesztenek, amelynek célja többek között a vízi közlekedés során fellépő, olajos hulladék okozta környezeti terhelés mérséklése és a hajók műszaki biztonságának javítása – írták. A projekt első lépéseként felmérik a leendő felhasználók – elsősorban a folyami és tavi hajózók – igényeit és gépparkját, majd a kenőanyag fejlesztését követően annak tesztelése következik, végül az eredmények értékelését követően a gyártástechnológiát alakítják ki.

A cég hangsúlyozta, hogy a dunai kikötőkben a hajók olyan üzemanyagot – úgynevezett bunkergázolajat – tankolhatnak, amelynek a kéntartalma magasabb, mint a gépjárművekben használatos dízelgázolajé. Az ebből fakadó káros hatásokat új összetételű, könnyen lebomló kenőanyagokkal és azok ésszerű felhasználásával lehetne kiküszöbölni, a speciális adalékcsomag ugyanis növelheti a motorolaj csereciklusidejét, ezáltal kisebb mennyiséget kellene belőle felhasználni. Emellett csökkenhetnek a szervizköltségek és a javítások miatti menetidő-kiesések is – írták.

A fejlesztés a belföldi forgalomban használt hajók motorjának hatásfokát és élettartamát is növelheti – áll a közleményben.

Forrás: MTI

 

Több mint egymilliárd forintos támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park

Európai uniós forrásból több mint egymilliárd forintnyi támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) Igazgatóság, az összegből két projektet valósítanak meg, a támogatási intenzitás mindkettőnél 100 százalékos – írják a közleményben. Az egyik projekt során, amelyre csaknem bruttó nyolcszáz millió forintot nyertek el a Környezeti és Energaihatékonysági Operatív Programból (KEHOP), a Békés megyei Dévaványa térségében lévő pusztai élőhelyeket fejlesztik – olvasható az MTI számára pénteken elküldött sajtóközleményben.

A forrásból a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állomány téli tartási helyének fejlesztése valósul meg. Kialakítanak egy 400 állat befogadására alkalmas szürkemarha szárnyékot (nyitott építményt), és egy bivaly istállót 200 állat számára. Az infrastruktúrafejlesztés része a gépszín, kútház, tűzivíztároló, trágyatároló, valamint az épületkomplexum belső úthálózatának és a közműveknek a kiépítése is. A beruházás várhatóan 2019 végére fejeződik be.

Jelenleg a hazai nemzeti parkok közül a KMNP kezelésében található a régi magyar háziállatfajták közül a magyar szürke szarvasmarha tinó állomány legnagyobb része és a fajta génmegőrzését szolgáló tehénállomány jelentős része.

A másik projekt során 224 millió forintból a Dévaványa környékén élő túzokállomány élőhelyeit fejlesztik, illetve tájrehabilitációt hajtanak végre. Sor kerül a 400 hektáros, szőrmés ragadozóktól mentesített Túzokvédelmi Mintaterület kerítésének cseréjére, egy zárt megfigyelőtorony építésére, valamint a madarak biztonságos vízellátása érdekében készül egy fúrt kút. A beruházás során lehetővé válik az eredeti, pusztai tájat jelenleg zavaróan megbontó, használaton kívüli, 2700 méternyi töltés és 2400 méter hosszú csatornák megszüntetése. Így megvalósítható a puszta egységes tájszerkezetének a kialakítása, ezáltal a túzokok élőhelyének növelése. A túzok fokozottan védett madárfaj. A Békés megye északi részén élő túzokállomány mindenkor a legnagyobb állománynak számított a Kárpát-medencében, és az 500 egyedet meghaladó egyedszám jelenleg is a hazai állomány több mint egyharmadát adja.

Dévaványán 1975-ben kezdődött a túzokvédelmi munka, amelynek hatására a túzok állománya növekedésnek indult.

Forrás: MTI

Két új pályázati konstrukciót hirdetett meg az innovációs hivata

Két új pályázati konstrukciót hirdetett meg, együttesen 18 milliárd forint értékben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a magyar tudományos eredmények nemzetközi terjesztése, illetve a digitális gyártástechnológiai, az agrárinnovációs és biotechnológiai fejlesztési programok ösztönzésére – közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel. A kutatócsoportok számára egymilliárd forint, a versenyképességi felhívásra 17 milliárd forint jut a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.

A Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatása című felhívásra olyan magyarországi kutatóhellyel rendelkező kutatók és kutatócsoportjaik pályázhatnak, akik 2014. január 1. után tettek közzé eredeti kutatási eredményeket, amellyel a szakterület felső 5 százalékába tartozó idézettséget értek el a megjelenést követő két éven belül. A Versenyképességi és kiválósági együttműködések keretében pedig új digitális gyártástechnológiai, továbbá  agrárinnovációs- és biotechnológiai fejlesztési programok megvalósítására nyílik lehetőség a közép-magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények konzorciumainak. A konstrukcióban a vállalkozások konzorciumvezetői szerepvállalása fontos feltétele a pályázat benyújtásának – olvasható a közleményben.

Az NKFIH  2015-ben egységes versenypályázati rendszert alakított ki a kutatás-fejlesztés és innovációs (KFI)  célú uniós fejlesztési források és a hazai Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) forrásainak koordinált, célszerű, hatékony és értékteremtő felhasználására. A NKFI Hivatal közreműködésével meghirdetett felhívások keretében 2020-ig mintegy 1200 milliárd forint áll rendelkezésre KFI célokra uniós és hazai forrásból.

Forrás: MTI

Magyarország élen jár az uniós források felhasználásában

Az európai uniós fejlesztési források felhasználásában Magyarország a visegrádi országok között az első helyen áll, az Európai Unió 28 tagállamában pedig az elsők között van – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára csütörtökön a HG Media csoport Fókuszban konferenciasorozat – 2017 a lehetőségek éve címmel tartott rendezvényén, Budapesten.

Hozzátette: Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló forráskeret 88 százalékát már meghirdette, a teljes keretösszeg 46 százalékát lekötötte, 2017 tavaszáig a további lehetőségeket is kiírják, 2018-2019-2020 pedig a végrehajtás éve lesz. Az államtitkár emlékeztetett, tavaly több mint 1974 milliárd forint uniós forrást fizettek ki, ebből 250 milliárd forint a 2007-2013-as időszakhoz kötődött. A tervek szerint 2017-ben minimum 2200 milliárd forint kifizetéssel számolnak, de a következő hetekben Lázár János miniszter előterjeszti, hogy a kifizetési szintet emeljék 2700 milliárd forintra, és ha ez a kifizetés teljesül, az érintett állami alkalmazottak 12-24 havi prémiumot is kaphatnak – mondta.

Az államtitkár jelezte, a források felhasználásában azok a vállalkozások számíthatnak támogatásra, amelyeknél megalapozottan látszik, hogy a fejlesztésükkel hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez, az intézményrendszer átalakítása pedig garanciát ad a hatékony forrásfelhasználásra.

Csepreghy Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, érintheti az uniós forrásokat, és azok az országok lesznek kedvező helyzetben, amelyek 2019-ig, a várható kilépési időpontig a források felhasználásban, a kiírásban, a kötésben, a projektek megvalósításában élen járnak.

Forrás: MTI

Széchenyi 2020 program: 12 milliárd humánerőforrás-fejlesztésre

A Széchenyi 2020 program keretében az Európai Unió 12 milliárd forintos támogatásával szociális humánerőforrás-fejlesztési programot indított a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság konzorciuma – tájékoztatta az NRSZH közleményben pénteken az MTI-t.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program részeként 47 hónap alatt 72 ezer, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban dolgozó szakembernek lesz lehetősége részt venni térítésmentes képzéseken – tartalmazza a kommüniké. A projekt magában foglalja a szociális életpályamodell kidolgozását is – teszik hozzá. A kormány szándékával megegyezően mindennek az a célja, hogy a minőségi közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés részeként javuljon a szolgáltatások elérhetősége, a közszolgáltatásokat nyújtó humán erőforrás minősége, csökkenjen a munkaerőhiány, illetve hatékonyabbá váljon az ellátások megszervezése.

A közlés szerint, a képzések között nevelőszülő képzés, egy vezetőképzési program kidolgozása is helyet kap, illetve felülvizsgálják, korszerűsítik egyes OKJ-s képzések szakmai tartalmát. A projekt további lényeges célja az ágazatban dolgozó szakemberek mentálhigiénés támogatásának biztosítása is, ezért 15 ezer szakember számára nyílik lehetőség szupervíziós és esetmegbeszélő csoportokon való ingyenes részvételre. A program, Közép-Magyarországon kívül hat régiójában valósul meg, ezért az országos szintű képzésszervezést a budapesti központ mellett további hét helyszínen – Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Miskolc, Veszprém, Debrecen – dolgozó munkatársak segítik – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI