Magyarország élen jár az uniós források felhasználásában

Az európai uniós fejlesztési források felhasználásában Magyarország a visegrádi országok között az első helyen áll, az Európai Unió 28 tagállamában pedig az elsők között van – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára csütörtökön a HG Media csoport Fókuszban konferenciasorozat – 2017 a lehetőségek éve címmel tartott rendezvényén, Budapesten.

Hozzátette: Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló forráskeret 88 százalékát már meghirdette, a teljes keretösszeg 46 százalékát lekötötte, 2017 tavaszáig a további lehetőségeket is kiírják, 2018-2019-2020 pedig a végrehajtás éve lesz. Az államtitkár emlékeztetett, tavaly több mint 1974 milliárd forint uniós forrást fizettek ki, ebből 250 milliárd forint a 2007-2013-as időszakhoz kötődött. A tervek szerint 2017-ben minimum 2200 milliárd forint kifizetéssel számolnak, de a következő hetekben Lázár János miniszter előterjeszti, hogy a kifizetési szintet emeljék 2700 milliárd forintra, és ha ez a kifizetés teljesül, az érintett állami alkalmazottak 12-24 havi prémiumot is kaphatnak – mondta.

Az államtitkár jelezte, a források felhasználásában azok a vállalkozások számíthatnak támogatásra, amelyeknél megalapozottan látszik, hogy a fejlesztésükkel hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez, az intézményrendszer átalakítása pedig garanciát ad a hatékony forrásfelhasználásra.

Csepreghy Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, érintheti az uniós forrásokat, és azok az országok lesznek kedvező helyzetben, amelyek 2019-ig, a várható kilépési időpontig a források felhasználásban, a kiírásban, a kötésben, a projektek megvalósításában élen járnak.

Forrás: MTI

Fél nap alatt a keretösszeg másfélszeresét igényelték a kkv-k a termelési kapacitásfejlesztési pályázaton

A kora délutáni adatok szerint 210 pályázatot adtak be a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) a termelési kapacitások bővítését célzó, szerdán megjelent kiírásra, a 28 milliárd forintnyi igényelt támogatás pedig a másfélszerese a rendelkezésre álló keretösszegnek – hívja fel a figyelmet a Goodwill Consulting pályázati tanácsadó cég, az uniós pályázati oldalon megjelent adatok alapján. A tanácsadó az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában felidézte: szerdától nyújthatók be az igénylések két, a hazai kkv-k körében népszerű, a kapacitásbővítő beruházásokat támogató pályázatra.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) termelési bővítést célzó pályázatán eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlanberuházásra vagy informatikai fejlesztésre is igényelhetnek támogatást a gyártó, feldolgozó vállalkozások. A projekt értékének 50 százalékát, minimum 25, maximum 500 millió forintot lehet kapni, a rendelkezésre álló keretösszeg 18 milliárd forint.

A másik, szintén szerdától beadható Ginop-pályázaton alacsonyabb összegű kapacitásbővítő beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre, információs technológiafejlesztésre, vagy akár online megjelenésre nyerhetnek el támogatást a vidéki székhellyel, illetve telephellyel rendelkező kkv-k. Minimum 5, maximum 40 millió forint támogatást lehet elnyerni, 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. A kora délutáni adatok szerint csaknem 650, mintegy 12,5 milliárd forint értékű támogatási igénylést nyújtottak a kkv-k a 21 milliárd forintos keretösszegre.

Forrás: MTI

Szerdától pályázhatnak a KKV-k

Szerdától nyújthatják be a támogatási kérelmeket a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) két népszerű pályázatára, mindkét felhívásnál csaknem duplájára emelkedett az igényelhető összeg felső határa – közölte Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-vel. Az államtitkár felhívta a figyelmet: a kkv-k termelési kapacitásainak bővítésére 18 milliárd forint áll rendelkezésre, az elnyerhető vissza nem térítendő forrás 25 és 500 millió forint között lehet.

A támogatást új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására, az ehhez kapcsolódó gyártási licenc, know-how beszerzésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására fordíthatják a vállalkozások, valamint infrastrukturális és ingatlan-beruházásokra, információs technológiafejlesztésre. A kapacitásbővítő beruházások támogatására kiírt felhívásnál 21 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a vállalkozások, az elnyerhető összeg 5-40 millió forint között lehet.

A támogatásból új, modern eszköz- és gépparkok beszerzésére nyílik lehetőség, valamint megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, információs technológia-fejlesztésre vagy honlapkészítésre – közölte Rákossy Balázs.

Forrás: MTI

Tizenkétmilliárd forintos pályázati keret a felfedező kutatásokra

A kutatói életpályához jobban igazodó, új pályázati konstrukciókkal bővülve, megnövelt, 12 milliárd forintos keretösszeggel tette közzé a felfedező kutatásokat ösztönző felhívásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).

A versenypályázatok felfedező kutatásokat ösztönző idei konstrukciói hozzájárulnak ahhoz, hogy a már eredményes kutatói műhelyek új programokat kezdeményezhessenek, valamint a 2016-ban kidolgozott posztdoktori ösztöndíjrendszer mellett a fiatal kutatók saját kutatócsoportot hozhassanak létre és a kutatások nemzetközi projektek keretében is folytatódhassanak – közölte az MTI-vel hétfőn az NKFI Hivatal. A hivatal tájékoztatása szerint a tavalyi növekedés után újabb 1 milliárd forinttal, 8 milliárd forintra emelkedett a kutatói kezdeményezésű témapályázatok kerete, ezt egészíti ki a kizárólag fiatal kutatók által pályázható, hasonló konstrukció 1,5 milliárd forinttal, valamint a nemzetközi együttműködésen alapuló témapályázatokat ösztönző felhívás további 1 milliárddal.

Megnyílt a posztdoktori kiválósági program is 1,5 milliárd forintos keretösszeggel, amely a már doktori fokozattal rendelkező, negyven év alatti kutatók bérjellegű támogatásával járul hozzá a tudományos műhelyek erősödéséhez Magyarországon. Tavaly négy tudományterületi csoportban – Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma; Matematikai, Fizikai, Kémiai és Mérnöki Tudományok Kollégiuma; Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma; valamint Agrár-, Környezet-, Ökológiai és Földtudományok Kollégiuma – összesen 1145 kutatói kezdeményezésű témapályázat érkezett az NKFI Hivatalhoz.

A pályázói kedv növekedett az elmúlt évekhez képest: a benyújtott projektjavaslatok összesített támogatási igénye csaknem 34 milliárd forint volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 42 százalékos, 2014-hez viszonyítva pedig 62 százalékos emelkedést jelent. Ezen belül a 40 évesnél fiatalabb pályázók száma közel két és félszeresére emelkedett, ez is indokolta, hogy idén a fiatal kutatók részére már külön felhívás jelent meg – közölte az NKFI Hivatal.

Forrás: MTI

Újra lehet pályázni a Móricz Zsigmond- és Babits Mihály-ösztöndíjakra

Újra lehet jelentkezni a Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíjra és a Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíjra, amelyek célja a pályakezdő fiatal írók és irodalmárok, valamint műfordítók munkájának támogatása – közölte a pályázatok szakmai lebonyolítója, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-vel hétfőn.

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) kiírása szerint a Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíjra mindazok az 1982. január 1. után született szerzők pályázhatnak szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukkal, akik eddig színvonalas orgánumokban, szakmai színtereken jelentek meg. Már publikált kötet megléte a bíráláskor előnyt jelent. Korábbi ösztöndíjasok is pályázhatnak abban az esetben, amennyiben az előző ösztöndíjuk lejárta óta legalább öt év eltelt. A pályázatot elbíráló kuratórium tagja Csepregi János, Erős Kinga, Gaborják Ádám, Horváth Györgyi, Neszlár Sándor, Szilágyi Zsófia és Zsille Gábor.

Az ösztöndíjban évente legfeljebb 13 fő részesülhet, a támogatás mértéke 12 hónapon keresztül havi bruttó 100 ezer forint. A pályázat beadási határideje február 6. – olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó terveket a kuratórium nem támogat, valamint nem lehet jelentkezni PhD-témával és drámaírói munkával sem. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a MANK szintén pályázatot hirdetett a 2017. évi Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíj elnyerésére. A pályázat olyan, 1977. január 1. után született műfordítóknak szól, akik szépirodalmi (próza, líra), kritikai, szociográfiai vagy bölcseleti művek magyar nyelvre történő fordításához szeretnének támogatást. Az elbíráláskor előnyt jelenthet színvonalas orgánumokban már publikált műfordítás.

Az ösztöndíj összege havi bruttó 100 ezer forint, a pályázat leadási határideje február 20. – áll a PIM tájékoztatásában. A pályázatot elbíráló kuratórium tagja Gy. Horváth László, Király Farkas, Lóránd Zsófia író, valamint Mészáros Sándor és Szőllősy Balázs. A teljes pályázati kiírás a múzeum internetes oldalán (pim.hu) olvasható.

Forrás: MTI

 

Új pályázatok nyíltak a Pest megyei önkormányzatok és vállalkozások számára

Ötmilliárd forintot megközelítő fejlesztési forrásra pályázhatnak hétfőtől a Pest megyei önkormányzatok, és a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az úthálózat- és telephelyfejlesztési támogatások a helyi gazdaság fejlesztését szolgálják – közölte Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára hétfőn az MTI-vel.

Ismertette: a vállalkozások számára kiírt pályázat célja a cégek telephelyeinek modernizációja és bővítése. A korszerű telephelyek javítják a versenyképességet, növelik a foglalkoztatottságot és élénkítik a helyi gazdaságot – hangsúlyozta. A támogatási valamivel több mint 1,4 milliárd forint, a vállalkozások 20-100 millió forintos támogatásra pályázhatnak. Az NGM államtitkára közölte azt is, hogy a megye önkormányzatai a belterületi utak gazdaságfejlesztési célú felújítására pályázhatnak. Hozzátette: az utak kiépítése, felújítása és korszerűsítése segíti a helyi cégek működését, javítja a munkahelyek és közszolgáltatások elérhetőségét. A 3,5 milliárd forintos keretből 20-150 millió forintot kaphatnak a pályázó önkormányzatok.

Rákossy Balázs emlékeztetett: a Közép-Magyarország régió az uniós besorolás szerint fejlett régiónak számít, és emiatt az ország más részeihez képest jóval kevesebb uniós támogatáshoz juthat. A kormány ennek ellensúlyozása érdekében 2016 júniusában döntött arról, hogy 2021-ig összesen 80 milliárd forint célzott pénzügyi támogatást nyújt a régiónak. 2020 után a megye a fejlettségének megfelelő mértékben, az ország más régióival azonos feltételek mellet juthat majd uniós támogatásokhoz – tette hozzá. A támogatási kérelmeket www.allamkincstar.gov.hu  oldalon nyújthatják be a pályázók.

Forrás: MTI

Több mint 200 milliárd forintnyi pályázat indul lakóépületek energetikai korszerűsítésére

Több mint 200 milliárd forint visszatérítendő támogatás jut lakóépületek energetikai korszerűsítésére, az állami fenntartású közintézmények számára pedig 150 milliárd forintnyi pályázat indul a következő hónapokban – jelentette be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára Budapesten a Széchenyi Programiroda információs napján.

Ismertette: a lakóépületek energetikai korszerűsítésére a központi régióban 100, a központi régión kívül 105 milliárd forint jut. A 0 százalékos kamatozású, 90 százalék intenzitású pályázatok segítségével akár a felére is csökkenthetnek a rezsiköltségek – jegyezte meg. Hozzátette: szinte mindenre pályázni lehet, amivel csökkenthető az energiafelhasználás. A keretösszeg mintegy 50 ezer ingatlan korszerűsítésére lehet elegendő, a támogatási érték felső határa lakóházak esetén 10 millió, lakások esetében 7 millió forint.

Az államtitkár közölte, nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozások, önkormányzatok és közintézmények számára is biztosítanak visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást energetikai korszerűsítésekre. Elmondta azt is, hogy több pályázat indul a megújuló energia támogatására, így például gazdasági társaságok napelemparkok létesítésére visszatérítendő, nulla százalék kamatozású támogatáshoz juthatnak. Szabó Zsolt szerint 2020-ra a megújuló energia részaránya elérheti a kormány által vállalt 14,65 százalékos arányt a teljes energiafelhasználáson belül. Az államtitkár felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy a közeljövőben megemelt kerettel újra megnyílik a VEKOP energetikai programcsomagja, a távhőszolgáltatás olcsóbbá tételét pedig 50 százalék intenzitású, 45 milliárd forintos keretösszegű pályázatokkal segítik. A központi régióban kiemelt beruházásként, 50 milliárd forintból új erőmű épül a következő 5 év során: a hulladék és szennyvíziszap energetikai hasznosítására épülő üzem működtetése sem a lakosságot, sem az önkormányzatokat nem terheli – tette hozzá.

Szabó Zsolt szerint a most induló pályázatok vissza nem térő lehetőséget jelentenek a lakosság, a vállalkozások, az önkormányzatok és állami intézmények számára. Felhívta a figyelmet az támogatások átgondolt felhasználására, így például az iskolák állami fenntartású, önkormányzati tulajdonú intézményként akár több program kiírásaira is pályázhatnak. Az államtitkár közölte: valamennyi pályázat megnyílik az év első felében, a szerződéskötések várhatóan 2018 tavaszáig lezárulnak. Hozzátette: a támogatások révén a kormány terveinek megfelelően tovább csökkenhet a felhasznált energia mennyisége és az energiaköltség is.

A most induló pályázatok részletei a Széchenyi Programiroda honlapján lesznek elérhetők.

Forrás: MTI

A magyar kkv-k idén 2362 millió euróra pályázhatnak majd

A magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) az idén 2362 millió euróra pályázhatnak majd, míg például Horvátországban, Romániában és Bulgáriában jóval kevesebb – sorrendben 122 millió, 221 millió,  illetve 627 millió euró – uniós pályázati pénz áll a vállalkozók rendelkezésé 2017-ben – derül ki a Goodwill Consulting Kft. pályázati tanácsadó cég regionális összehasonlításából.

A magyar keret jelentős eltérése abból adódik, hogy Magyarországon 2017 végégig minden pályázatot kiírnak, míg a másik három országnál ez arányosan oszlik el a 2014-2020-as időszakban – tették hozzá. A felmérés szerint a legnépszerűbbek mind a négy országban a kapacitásbővítésre és az eszközbeszerzésre szóló pályázatok. Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innovációs, és a Közép-Magyarországi régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírások iránt a legnagyobb az érdeklődés.  Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Bulgáriában az innováció és versenyképesség, a vidékfejlesztés, és a HR fejlesztések területén van igény, Horvátországban pedig a termelési létesítmények építésére, felújítására pályáznak legszívesebben a gyártó és szolgáltató kkv-k.

Az elemzés szerint a kkv-k pályázási kedve a vizsgált  országokban nagy mértékben eltérő, ugyanis Magyarországon kifejezetten magas a pályázatot benyújtó vállalkozások száma, Romániában és Bulgáriában azonban csak mérsékelt. Mindez a tanácsadó cég szerint azzal magyarázható, hogy Bulgáriában egyebek mellett az adminisztrációs terhek, a kiírásokban támasztott kritériumok, a minisztériumok késése, az operatív programok költségének csökkentése, Romániában pedig az adminisztrációs terhek mellett az elbírálási idő és a közbeszerzési eljárások befolyásolják negatívan a pályázati hajlandóságot.

A 2004-ben alakult, pályázati szolgáltatásokat nyújtó Goodwill Consulting Kft. Magyarország mellett jelen van Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is.

Forrás: MTI

 

Infokommunikációs pályázatokkal támogatják a kkv-k felkészülését a digitális gazdaságra

Az 54 milliárd forint kerettel hamarosan megnyíló három infokommunikációs pályázattal a kormány abban szeretne segíteni, hogy a magyar kis- és középvállalkozások fel tudjanak készülni a digitális gazdaságra, a versenyre, tovább tudjanak lépni fejlesztéseikben – hangsúlyozta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Kifejtette, hogy a január végén megnyíló pályázaton 4000 nyertest hirdetnek, 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást tudnak nyújtani a magyar kkv-nak 17 célterületre.  Az államtitkár szerint valódi segítséget jelent majd a kkv-knak a pályázat, ahol 1 millió és 24 millió forint között lehet támogatást igényelni, amelyből a kkv-k meghatározó fejlesztést tudnak végrehajtani.

Kara Ákos elmondta, hogy februárban két másik infokommunikációs pályázat is megnyílik az 54 milliárd keretből, az egyiken a külpiacra jutást segítik, például nemzetközi megjelenésre, rendezvényre lehet támogatást igényelni, a másikon az üzleti felhő szolgáltatásra lehet jelentkezni.

Forrás: MTI

 

Pályázatok civil szervezeteknek

Február elejéig nyújthatják be a civil szervezetek pályázatukat szakmai programok megvalósítására, a célra 1,4 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre – mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Fülöp Attila hozzátette, hogy alapvetően a kisebb civil szervezeteket hivatott segíteni a pályázat. Közölte azt is, hogy a szervezetek működési támogatására 2,6 milliárd forintos pályázatot írtak ki. Ebben az esetben a pályázatok leadási határideje január közepe.

Forrás: MTI