Uniós támogatással korszerűsítenek bükki barlangokat

Európai uniós támogatással harmincnyolc bükki barlangot korszerűsít a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP) a Bükk hegység Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei területén – közölte Rónai Kálmánné, a társaság igazgatója és Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő pénteken, a lillafüredi Szent István-barlangban tartott sajtótájékoztatón.

Elhangzott: a Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) teszi lehetővé a barlangok műszaki létesítményeinek korszerűsítését, a megrongált, műszakilag elavult, vagy a természet- és tájvédelmi szempontokat nem kielégítő barlanglezárások felújítását, átalakítását, a barlangokban található korrodált, balesetveszélyes, funkciójukat vesztett vas- és egyéb szerkezetek eltávolítását, a barlangok védelmét szolgáló szerkezetek korszerűsítését.

Harmincnyolc bükki barlang – huszonöt fokozottan védett, tizenegy megkülönböztetett jelentőségű és két védett – újul meg 2019 végéig.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a projektre 380 millió forintot fordít.

Forrás: MTI

 

Az iparszövetség felkészíti a kisvállalkozásokat az újabb pályázatokra

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) segíti a kisvállalkozásokat abban, hogy sikeresen induljanak az ismét megnyíló mikro- kis és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítésére, illetve a mikro- kis és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírt uniós pályázatokon a felzárkózó régiókban – mondta Vadász György, a szövetség ügyvezető elnöke az MTI-nek. Kifejtette: a következő hetekben a területi iparszövetségek fórumokon ismertetik a lehetőségeket, a budapesti inkubátorházban pedig pályázatírók állnak rendelkezésre, akik csak sikeres pályázat esetén kérnek minimális díjat.

Vadász György ismertette, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) 24 milliárd forint keret áll rendelkezésre a 2017. január 16-tól beadható termelési kapacitásbővítő pályázaton, ahol a kisvállalkozások vissza nem térítendő támogatást kaphatnak minimum 25 millió és maximum 250 millió forint között új eszközök és gépek beszerzésére, illetve lehetőséget ad energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenység fejlesztésére. A mikro kis és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírás kerete 21 milliárd forint, és az ugyancsak 2017. január 16-tól beadható pályázaton 5 millió és 25 millió forint közötti összeg pályázható ugyancsak új eszközök beszerzésére, technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására.

Az iparszövetség ügyvezető elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy várhatóan az uniós pályázatokhoz kapcsolódóan az önerő biztosításához felvett banki kölcsönökhöz kamattámogatást vehetnek igénybe a vállalkozások. Vadász György arra hívta fel a figyelmet, hogy a lehetőséggel élni kell, mert a következő uniós programozási időszakban nem várható ilyen jellegű támogatás.

Forrás: MTI

 

Jövőre már csaknem 650 MFB-ponton várják a pályázók jelentkezését

Országszerte már 442 MFB-ponton érhetők el az uniós hitel- és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékek a kis-és középvállalkozások (kkv) számára, de 2017-ben további 200 MFB-pontot nyitnak – tájékoztatta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. az MTI-t.

Nyikos Györgyi, az MFB Zrt. EU Kompetencia Központ Igazgatóságának igazgatója – a bank korábbi tájékoztatása szerint – elmondta: az MFB Pontokon májustól elérhető, a mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését szolgáló hitelt nulla százalékos kamat mellett lehet igényelni a közép-magyarországi régión kívüli vállalkozásoknak. A kormány a jelentős érdeklődésre tekintettel a keretösszeg megemeléséről döntött, a korábbi 44 milliárd forintról 70 milliárd forintra növelte a keretet.

A legtöbb érdeklődő vállalkozás a feldolgozóiparban (23,34 százalék) és a kereskedelem (19,52 százalék) területén működik, 12,27 százalékot tesznek ki az építőipari, 7,85 százalékot pedig a szálláshelyek és vendéglátásban aktív cégek igényei. A befogadott kérelmek hiteligénye általában 150 millió forint alatt van, a gépek, berendezések beszerzésére átlagosan 41 millió forint hitelt kérnek a vállalkozások, gépjármű beszerzéshez 10 millió forint körüli összeget igényelnek – ismertette. Idén december elején a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az MFB közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy tíz új európai uniós hitel- és vissza nem térítendő támogatással kombinált hitelprogram indul, a 2017 februárjától igényelhető termékek révén összesen 537 milliárd forint uniós forráshoz juthatnak a vállalkozások az MFB-pontokon keresztül. A kombinált hiteltermékeket kapacitásbővítésre, infokommunikációs fejlesztésekre, kutatás-fejlesztésre, energiahatékonysági beruházásokra és komplex élelmiszeripari beruházásokra lehet felvenni.

A 2014-2020-as programozási időszakban számottevő uniós források állnak rendelkezésre, jelentős részben pénzügyi eszközként, amelyek a vállalkozások forráshoz juttatását biztosítják visszatérítendő formában. A kormány a közvetítői hálózat kialakításáról áprilisban döntött. Az alapok alapjának menedzselési feladataival az MFB-t bízták meg, amely közbeszerzést írt ki hitelkonstrukcióknál pénzügyi közvetítői feladatokat vállaló hitelintézeti partnerek kiválasztására. Az eljárás nyertese a Takarékbank Zrt-ből, a B3 TAKARÉK Szövetkezetből, a Budapest Bank Zrt-ből és az FHB Zrt-ből álló bankkonzorcium lett. A tagok vállalták, hogy saját fiókhálózatukon belül, az MFB Pontok arculatával megkülönböztetett fiókokban közvetítik az uniós kombinált hiteltermékeket – számolt be az MFB igazgatója.

Az MFB Pontok biztosítják, hogy mind az EU-s forrásokból hiteltermékek, mind az MFB a saját pénzügyi termékei minél több vállalkozáshoz eljussanak országszerte, akár a kisebb településeken is. A hitelprogram népszerűségét elsősorban a nulla százalékos kamat eredményezi, de a kereskedelmi banki kondícióknál kedvezőbb további feltételek (egyebek mellett nincs kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, előtörlesztési díj, kedvező biztosítéki feltételek) is segítik az igénybe-vételt. Bártfai-Mager Andrea, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos a közös tájékoztatón elmondta: a kormány a gazdasági növekedés, a versenyképesség növelése és a foglalkoztatás bővítése érdekében használja fel a 2014-2020 között rendelkezésre álló európai uniós gazdaságfejlesztési forrásokat. Az MFB kiemelt figyelmet fordít a termékek fejlesztésekor arra, hogy az ország kevésbé fejlett térségeiben is gyorsan és könnyen elérhetőek legyenek a források, elősegítve a vidék felzárkózását – fűzte hozzá.

Forrás: MTI