Sok kicsi, sokra megy: A közösségi adománygyűjtés ereje

A közösségi adománygyűjtés (angolul: crowdfunding) egy olyan szervezett, gyakran online felületeken zajló kampányt jelent, amelynek fő célja, hogy egy előre meghatározott társadalmi, kulturális, egészségügyi, oktatási vagy környezetvédelmi projekt megvalósításához sok embertől kisebb összegű felajánlásokat, támogatásokat gyűjtsenek össze. E módszer lényege, hogy „Sok kicsi sokra megy” – vagy, ahogy egy másik mondás tartja: „Cseppekből lesz tenger.”

Hogyan változtatja meg a világot az összefogás, és mit kell tudni a közösségi finanszírozásról?

A módszer alapja: az összefogás

A közösségi adománygyűjtés mögött a közösség ereje áll. Az emberek együttesen, erőforrásaikat összeadva hoznak létre olyan pénzügyi hátteret egy-egy ügy mögé állva, amelyet egyetlen személy vagy szervezet önmagában nehezen tudna előteremteni. Az átlátható adományozási folyamat során a támogatók rendszeres tájékoztatást kapnak a kampány előrehaladásáról, sőt, gyakran aktívan részt is vehetnek a projekt megvalósításában.

A közösségi adománygyűjtés célja nem csupán a források összegyűjtése, hanem az is, hogy a közösség tagjai személyesen is elköteleződjenek az ügy mellett, ezzel hozzájárulva a társadalmi változáshoz vagy fejlődéshez.

Hogyan működik a közösségi adománygyűjtés lépésről lépésre?

  1. Kampány indítása: Létrehozunk egy adománygyűjtő kampányt egy online platformon, ahol pontosan megfogalmazzuk a célt és a gyűjteni kívánt összeget.
  2. Megosztás: A kampány hírét eljuttatjuk a közösségi médián, baráti, ismerősi körökön keresztül, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon.
  3. Adományok fogadása: Az adományozók online vagy – hagyományos módon – gyűjtőládákon keresztül is támogathatják az ügyet, sokszor pénzbeli, de akár természetbeni hozzájárulás formájában is.
  4. Köszönet: A kampány szervezője személyre szabott vagy automata köszönő üzenetekkel fejezi ki háláját a támogatóknak, erősítve ezzel a közösségi kötődést.

Példák a közösségi adománygyűjtésre

  • Élelmiszer- vagy tárgyi adománygyűjtő akciók: Adománygyűjtő ládák kihelyezése, ahol a szervezet azonosítása mellett gyűjtik a szükséges dolgokat.
  • Online kampányok: Olyan digitális platformokon szervezett kampányok, ahol a résztvevők pénzt vagy más támogatást adnak, például közösségi finanszírozási weboldalakon keresztül.
  • Személyes finanszírozás: Az adományozók közvetlenül egy-egy magánszemélyt vagy családot támogatnak, akár egyszeri, akár rendszeres (heti/havi) kifizetések formájában.

További szempontok a közösségi adománygyűjtés világában

  • A sikeres közösségi adománygyűjtéshez elengedhetetlen, hogy az adománygyűjtő szervezet és a gyűjtés célja világosan, átláthatóan azonosítható legyen. Ahogy a mondás tartja: „Nem mind arany, ami fénylik.” – érdemes odafigyelni a hiteles kezdeményezésekre.
  • Az online platformoknak köszönhetően ma már nemcsak a szűkebb környezetünket, hanem országos vagy akár globális közönséget is elérhetünk – különösen fontos ez azoknak, akik valamilyen okból nem tudnak személyesen részt venni a gyűjtésben.

Végül, de nem utolsósorban: a közösségi adománygyűjtés nem csupán pénzgyűjtés, hanem közösségépítés is. „Egységben az erő!” – tartja a mondás, és ez a közösségi finanszírozásra is igaz: minden egyes hozzájárulás egy-egy lépés a közös cél felé.

Kapcsolódó oldalak:
Közösségi adománygyűjtés – Netlexikon -Sok kicsi sokra megy!
Hatékony önkéntesség nonprofit szervezeteknél

Példa egy közösségi adománygyűjtési kampányra:
Bérlet a TÉT – Tér-Élmény-Tapasztalat a múzeumban, Janus Pannonius Múzeum (Pécs)
Közösségi adománygyűjtés egyéni „követének” oldala: Weinreich László – PKA

Uniós forrásra pályázhatnak karitatív szervezetek

Uniós forrás vált elérhetővé karitatív szervezeteknek, a 4,5 milliárd forintból új eszközöket vásárolhatnak vagy telephelyet alakíthatnak ki – tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a MTI-t.

Soltész Miklós elmondta: pályázni folyamatosan lehet 2019-ig vagy a keret kimerüléséig, az első határidő pedig január 31. Hangsúlyozta: az EU-s forrás lehetőséget ad a szervezeteknek arra, hogy jobb felszerelésekkel segíthessék, láthassák el az embereket vagy baj esetén menthessék őket. Soltész Miklós felidézte, hogy hat éve vezették be az első jelentős változtatásokat a Karitatív Tanácsban, ennek következtében szorosabb lett a szervezetek, valamint a kormány együttműködése. Példaként említette, hogy katasztrófák esetén együtt lépnek fel, valamint közös telefonszámon várják az adományokat.

Forrás: MTI