Bejegyzések

Beküldve:

Egymilliárd forintot kapott egy cirkóniumötvözetek vizsgálatát célzó kutatás

Több mint egymilliárd forint támogatást kapott az a hároméves kutatási program, amelynek célja az atomerőművekben használt cirkóniumötvözetekben végbemenő anyagszerkezeti változások hatásainak értékelése a fűtőelemek épsége és a környezeti terhelés szempontjából.

A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont, a NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft., a TÜV Rheinland InterCert Műszaki Felügyeleti és Tanúsító Kft. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által létrehozott konzorcium csaknem 1,2 milliárd forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program felhívásra benyújtott pályázatával – közölte Hózer Zoltán, a projekt vezetője az MTI-vel. Mint a kutató írja, a világon üzemelő több mint 400 atomerőmű többségében a hasadóanyagot urán-dioxid formájában tartalmazó tablettákat cirkóniumburkolatba helyezik el. A fűtőelemek burkolata olyan védelmi gátat képez, amely megakadályozza a tablettákból kikerülő radioaktív izotópok kijutását a környezetbe. A reaktorok működésének tapasztalatai bizonyítják, hogy ezek a cirkóniumötvözetek megbízhatóan ellátják a védelmi feladatot, ugyanakkor a neutronsugárzás, a magas hőmérséklet és nyomás olyan terhelést jelent, amely anyagszerkezeti változásokat eredményez a burkolatban.

Az év elején indult, hároméves kutatási program ezekről az anyagszerkezeti változásokról igyekszik az eddigieknél részletesebb ismereteket szerezni új módszerek, eszközök alkalmazásával. A szakemberek kísérleteket végeznek olyan körülmények között, amelyek a cirkóniumburkolat sérüléséhez vezethetnek, illetve mechanikai és anyagszerkezeti vizsgálatokat folytatnak le, hogy azonosítani tudják azokat a mechanizmusokat, amelyek a burkolatban sérülést okozhatnak. Emellett numerikus modelleket fejlesztenek tovább az új mérési adatok felhasználásával annak érdekében, hogy előre lehessen jelezni az erőművi körülmények között a burkolatban végbemenő változásokat, valamint egy olyan új berendezést is kifejlesztenek, amelynek segítségével később a cirkóniumötvözet épségét lehet ellenőrizni.

A Cirkónium Anyagtudományi Kutatások (CAK) során elvégzett vizsgálatok eredményei elősegítik az atomerőművi fűtőelemek biztonságos felhasználását és kezelését a reaktor üzemelése során, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásakor és végleges elhelyezésénél.

Forrás: MTI

Beküldve:

Több mint egymilliárd forintos támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park

Európai uniós forrásból több mint egymilliárd forintnyi támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) Igazgatóság, az összegből két projektet valósítanak meg, a támogatási intenzitás mindkettőnél 100 százalékos – írják a közleményben. Az egyik projekt során, amelyre csaknem bruttó nyolcszáz millió forintot nyertek el a Környezeti és Energaihatékonysági Operatív Programból (KEHOP), a Békés megyei Dévaványa térségében lévő pusztai élőhelyeket fejlesztik – olvasható az MTI számára pénteken elküldött sajtóközleményben.

A forrásból a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állomány téli tartási helyének fejlesztése valósul meg. Kialakítanak egy 400 állat befogadására alkalmas szürkemarha szárnyékot (nyitott építményt), és egy bivaly istállót 200 állat számára. Az infrastruktúrafejlesztés része a gépszín, kútház, tűzivíztároló, trágyatároló, valamint az épületkomplexum belső úthálózatának és a közműveknek a kiépítése is. A beruházás várhatóan 2019 végére fejeződik be.

Jelenleg a hazai nemzeti parkok közül a KMNP kezelésében található a régi magyar háziállatfajták közül a magyar szürke szarvasmarha tinó állomány legnagyobb része és a fajta génmegőrzését szolgáló tehénállomány jelentős része.

A másik projekt során 224 millió forintból a Dévaványa környékén élő túzokállomány élőhelyeit fejlesztik, illetve tájrehabilitációt hajtanak végre. Sor kerül a 400 hektáros, szőrmés ragadozóktól mentesített Túzokvédelmi Mintaterület kerítésének cseréjére, egy zárt megfigyelőtorony építésére, valamint a madarak biztonságos vízellátása érdekében készül egy fúrt kút. A beruházás során lehetővé válik az eredeti, pusztai tájat jelenleg zavaróan megbontó, használaton kívüli, 2700 méternyi töltés és 2400 méter hosszú csatornák megszüntetése. Így megvalósítható a puszta egységes tájszerkezetének a kialakítása, ezáltal a túzokok élőhelyének növelése. A túzok fokozottan védett madárfaj. A Békés megye északi részén élő túzokállomány mindenkor a legnagyobb állománynak számított a Kárpát-medencében, és az 500 egyedet meghaladó egyedszám jelenleg is a hazai állomány több mint egyharmadát adja.

Dévaványán 1975-ben kezdődött a túzokvédelmi munka, amelynek hatására a túzok állománya növekedésnek indult.

Forrás: MTI

Beküldve:

Két új pályázati konstrukciót hirdetett meg az innovációs hivata

Két új pályázati konstrukciót hirdetett meg, együttesen 18 milliárd forint értékben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a magyar tudományos eredmények nemzetközi terjesztése, illetve a digitális gyártástechnológiai, az agrárinnovációs és biotechnológiai fejlesztési programok ösztönzésére – közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel. A kutatócsoportok számára egymilliárd forint, a versenyképességi felhívásra 17 milliárd forint jut a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.

A Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatása című felhívásra olyan magyarországi kutatóhellyel rendelkező kutatók és kutatócsoportjaik pályázhatnak, akik 2014. január 1. után tettek közzé eredeti kutatási eredményeket, amellyel a szakterület felső 5 százalékába tartozó idézettséget értek el a megjelenést követő két éven belül. A Versenyképességi és kiválósági együttműködések keretében pedig új digitális gyártástechnológiai, továbbá  agrárinnovációs- és biotechnológiai fejlesztési programok megvalósítására nyílik lehetőség a közép-magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények konzorciumainak. A konstrukcióban a vállalkozások konzorciumvezetői szerepvállalása fontos feltétele a pályázat benyújtásának – olvasható a közleményben.

Az NKFIH  2015-ben egységes versenypályázati rendszert alakított ki a kutatás-fejlesztés és innovációs (KFI)  célú uniós fejlesztési források és a hazai Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) forrásainak koordinált, célszerű, hatékony és értékteremtő felhasználására. A NKFI Hivatal közreműködésével meghirdetett felhívások keretében 2020-ig mintegy 1200 milliárd forint áll rendelkezésre KFI célokra uniós és hazai forrásból.

Forrás: MTI

Beküldve:

Tanyafejlesztésre és természeti károk megelőzésére igényelhető támogatás az új pályázatokkal

Két új, együttesen mintegy 10 milliárd forint keretösszegű pályázat jelent meg a Vidékfejlesztési Program keretében, támogatás a tanyák infrastrukturális fejlesztésére, illetve a jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházásokra igényelhető – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Kis Miklós Zsolt kifejtette: a tanyák infrastrukturális fejlesztésére 8,2 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, amire a települési önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint értékben, a tanyán élők pedig 6 millió forintra pályázhatnak. Előbbi esetében az önrész 5-25 százalék között mozoghat, a tanyagazdáknak azonban 35-50 százalék önerővel kell rendelkezni az uniós jogszabályok szerint. A pályázat elsősorban a tanyavillamosítást támogatja, de felhasználható a vízellátottság kialakítására, vagy egyedi szennyvízkezelésre is.

A természeti károk megelőzésére összesen 1,8 milliárd forintos felhívás jelent meg, a támogatás 100 százalékos, amelyre a gazdák összefogásával létrejövő szervezetek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is tud pályázni. A tervek szerint minden megyében kiépülnek majd olyan rendszerek, amelyek a jégesőkárokat tudják csökkenteni – jelezte az államtitkár.

Forrás: MTI

Beküldve:

Magyarország élen jár az uniós források felhasználásában

Az európai uniós fejlesztési források felhasználásában Magyarország a visegrádi országok között az első helyen áll, az Európai Unió 28 tagállamában pedig az elsők között van – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára csütörtökön a HG Media csoport Fókuszban konferenciasorozat – 2017 a lehetőségek éve címmel tartott rendezvényén, Budapesten.

Hozzátette: Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló forráskeret 88 százalékát már meghirdette, a teljes keretösszeg 46 százalékát lekötötte, 2017 tavaszáig a további lehetőségeket is kiírják, 2018-2019-2020 pedig a végrehajtás éve lesz. Az államtitkár emlékeztetett, tavaly több mint 1974 milliárd forint uniós forrást fizettek ki, ebből 250 milliárd forint a 2007-2013-as időszakhoz kötődött. A tervek szerint 2017-ben minimum 2200 milliárd forint kifizetéssel számolnak, de a következő hetekben Lázár János miniszter előterjeszti, hogy a kifizetési szintet emeljék 2700 milliárd forintra, és ha ez a kifizetés teljesül, az érintett állami alkalmazottak 12-24 havi prémiumot is kaphatnak – mondta.

Az államtitkár jelezte, a források felhasználásában azok a vállalkozások számíthatnak támogatásra, amelyeknél megalapozottan látszik, hogy a fejlesztésükkel hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez, az intézményrendszer átalakítása pedig garanciát ad a hatékony forrásfelhasználásra.

Csepreghy Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, érintheti az uniós forrásokat, és azok az országok lesznek kedvező helyzetben, amelyek 2019-ig, a várható kilépési időpontig a források felhasználásban, a kiírásban, a kötésben, a projektek megvalósításában élen járnak.

Forrás: MTI

Beküldve:

Fél nap alatt a keretösszeg másfélszeresét igényelték a kkv-k a termelési kapacitásfejlesztési pályázaton

A kora délutáni adatok szerint 210 pályázatot adtak be a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) a termelési kapacitások bővítését célzó, szerdán megjelent kiírásra, a 28 milliárd forintnyi igényelt támogatás pedig a másfélszerese a rendelkezésre álló keretösszegnek – hívja fel a figyelmet a Goodwill Consulting pályázati tanácsadó cég, az uniós pályázati oldalon megjelent adatok alapján. A tanácsadó az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában felidézte: szerdától nyújthatók be az igénylések két, a hazai kkv-k körében népszerű, a kapacitásbővítő beruházásokat támogató pályázatra.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) termelési bővítést célzó pályázatán eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlanberuházásra vagy informatikai fejlesztésre is igényelhetnek támogatást a gyártó, feldolgozó vállalkozások. A projekt értékének 50 százalékát, minimum 25, maximum 500 millió forintot lehet kapni, a rendelkezésre álló keretösszeg 18 milliárd forint.

A másik, szintén szerdától beadható Ginop-pályázaton alacsonyabb összegű kapacitásbővítő beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre, információs technológiafejlesztésre, vagy akár online megjelenésre nyerhetnek el támogatást a vidéki székhellyel, illetve telephellyel rendelkező kkv-k. Minimum 5, maximum 40 millió forint támogatást lehet elnyerni, 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. A kora délutáni adatok szerint csaknem 650, mintegy 12,5 milliárd forint értékű támogatási igénylést nyújtottak a kkv-k a 21 milliárd forintos keretösszegre.

Forrás: MTI

Beküldve:

Szerdától pályázhatnak a KKV-k

Szerdától nyújthatják be a támogatási kérelmeket a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) két népszerű pályázatára, mindkét felhívásnál csaknem duplájára emelkedett az igényelhető összeg felső határa – közölte Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-vel. Az államtitkár felhívta a figyelmet: a kkv-k termelési kapacitásainak bővítésére 18 milliárd forint áll rendelkezésre, az elnyerhető vissza nem térítendő forrás 25 és 500 millió forint között lehet.

A támogatást új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására, az ehhez kapcsolódó gyártási licenc, know-how beszerzésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására fordíthatják a vállalkozások, valamint infrastrukturális és ingatlan-beruházásokra, információs technológiafejlesztésre. A kapacitásbővítő beruházások támogatására kiírt felhívásnál 21 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a vállalkozások, az elnyerhető összeg 5-40 millió forint között lehet.

A támogatásból új, modern eszköz- és gépparkok beszerzésére nyílik lehetőség, valamint megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, információs technológia-fejlesztésre vagy honlapkészítésre – közölte Rákossy Balázs.

Forrás: MTI

Beküldve:

Tizenkétmilliárd forintos pályázati keret a felfedező kutatásokra

A kutatói életpályához jobban igazodó, új pályázati konstrukciókkal bővülve, megnövelt, 12 milliárd forintos keretösszeggel tette közzé a felfedező kutatásokat ösztönző felhívásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).

A versenypályázatok felfedező kutatásokat ösztönző idei konstrukciói hozzájárulnak ahhoz, hogy a már eredményes kutatói műhelyek új programokat kezdeményezhessenek, valamint a 2016-ban kidolgozott posztdoktori ösztöndíjrendszer mellett a fiatal kutatók saját kutatócsoportot hozhassanak létre és a kutatások nemzetközi projektek keretében is folytatódhassanak – közölte az MTI-vel hétfőn az NKFI Hivatal. A hivatal tájékoztatása szerint a tavalyi növekedés után újabb 1 milliárd forinttal, 8 milliárd forintra emelkedett a kutatói kezdeményezésű témapályázatok kerete, ezt egészíti ki a kizárólag fiatal kutatók által pályázható, hasonló konstrukció 1,5 milliárd forinttal, valamint a nemzetközi együttműködésen alapuló témapályázatokat ösztönző felhívás további 1 milliárddal.

Megnyílt a posztdoktori kiválósági program is 1,5 milliárd forintos keretösszeggel, amely a már doktori fokozattal rendelkező, negyven év alatti kutatók bérjellegű támogatásával járul hozzá a tudományos műhelyek erősödéséhez Magyarországon. Tavaly négy tudományterületi csoportban – Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma; Matematikai, Fizikai, Kémiai és Mérnöki Tudományok Kollégiuma; Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma; valamint Agrár-, Környezet-, Ökológiai és Földtudományok Kollégiuma – összesen 1145 kutatói kezdeményezésű témapályázat érkezett az NKFI Hivatalhoz.

A pályázói kedv növekedett az elmúlt évekhez képest: a benyújtott projektjavaslatok összesített támogatási igénye csaknem 34 milliárd forint volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 42 százalékos, 2014-hez viszonyítva pedig 62 százalékos emelkedést jelent. Ezen belül a 40 évesnél fiatalabb pályázók száma közel két és félszeresére emelkedett, ez is indokolta, hogy idén a fiatal kutatók részére már külön felhívás jelent meg – közölte az NKFI Hivatal.

Forrás: MTI

Beküldve:

Újra lehet pályázni a Móricz Zsigmond- és Babits Mihály-ösztöndíjakra

Újra lehet jelentkezni a Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíjra és a Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíjra, amelyek célja a pályakezdő fiatal írók és irodalmárok, valamint műfordítók munkájának támogatása – közölte a pályázatok szakmai lebonyolítója, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-vel hétfőn.

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) kiírása szerint a Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíjra mindazok az 1982. január 1. után született szerzők pályázhatnak szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukkal, akik eddig színvonalas orgánumokban, szakmai színtereken jelentek meg. Már publikált kötet megléte a bíráláskor előnyt jelent. Korábbi ösztöndíjasok is pályázhatnak abban az esetben, amennyiben az előző ösztöndíjuk lejárta óta legalább öt év eltelt. A pályázatot elbíráló kuratórium tagja Csepregi János, Erős Kinga, Gaborják Ádám, Horváth Györgyi, Neszlár Sándor, Szilágyi Zsófia és Zsille Gábor.

Az ösztöndíjban évente legfeljebb 13 fő részesülhet, a támogatás mértéke 12 hónapon keresztül havi bruttó 100 ezer forint. A pályázat beadási határideje február 6. – olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó terveket a kuratórium nem támogat, valamint nem lehet jelentkezni PhD-témával és drámaírói munkával sem. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a MANK szintén pályázatot hirdetett a 2017. évi Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíj elnyerésére. A pályázat olyan, 1977. január 1. után született műfordítóknak szól, akik szépirodalmi (próza, líra), kritikai, szociográfiai vagy bölcseleti művek magyar nyelvre történő fordításához szeretnének támogatást. Az elbíráláskor előnyt jelenthet színvonalas orgánumokban már publikált műfordítás.

Az ösztöndíj összege havi bruttó 100 ezer forint, a pályázat leadási határideje február 20. – áll a PIM tájékoztatásában. A pályázatot elbíráló kuratórium tagja Gy. Horváth László, Király Farkas, Lóránd Zsófia író, valamint Mészáros Sándor és Szőllősy Balázs. A teljes pályázati kiírás a múzeum internetes oldalán (pim.hu) olvasható.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Új pályázatok nyíltak a Pest megyei önkormányzatok és vállalkozások számára

Ötmilliárd forintot megközelítő fejlesztési forrásra pályázhatnak hétfőtől a Pest megyei önkormányzatok, és a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az úthálózat- és telephelyfejlesztési támogatások a helyi gazdaság fejlesztését szolgálják – közölte Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára hétfőn az MTI-vel.

Ismertette: a vállalkozások számára kiírt pályázat célja a cégek telephelyeinek modernizációja és bővítése. A korszerű telephelyek javítják a versenyképességet, növelik a foglalkoztatottságot és élénkítik a helyi gazdaságot – hangsúlyozta. A támogatási valamivel több mint 1,4 milliárd forint, a vállalkozások 20-100 millió forintos támogatásra pályázhatnak. Az NGM államtitkára közölte azt is, hogy a megye önkormányzatai a belterületi utak gazdaságfejlesztési célú felújítására pályázhatnak. Hozzátette: az utak kiépítése, felújítása és korszerűsítése segíti a helyi cégek működését, javítja a munkahelyek és közszolgáltatások elérhetőségét. A 3,5 milliárd forintos keretből 20-150 millió forintot kaphatnak a pályázó önkormányzatok.

Rákossy Balázs emlékeztetett: a Közép-Magyarország régió az uniós besorolás szerint fejlett régiónak számít, és emiatt az ország más részeihez képest jóval kevesebb uniós támogatáshoz juthat. A kormány ennek ellensúlyozása érdekében 2016 júniusában döntött arról, hogy 2021-ig összesen 80 milliárd forint célzott pénzügyi támogatást nyújt a régiónak. 2020 után a megye a fejlettségének megfelelő mértékben, az ország más régióival azonos feltételek mellet juthat majd uniós támogatásokhoz – tette hozzá. A támogatási kérelmeket www.allamkincstar.gov.hu  oldalon nyújthatják be a pályázók.

Forrás: MTI